HOZZÁVALÓK:

» 4 articsóka
» 1 citrom
» 12deka szikkadt kenyérbél
» 1 kis pohár olívaolaj
» 4 gerezd fokhagyma
» 4 ek. borecet
» petrezselyem
» friss menta
» néhány szem édesköménymag
» 1 nagy pohár fehérbor
» 1 nagy pohár húsleves (kockából is jó)
» fekete olajbogyó
» só és bors

ELKÉSZITÉS:

Az articsókát tisztítsuk meg, majd sós-citromos lobogó vízben negyed óráig pároljuk. Ezután vegyük ki a szőrös belsejét és dörzsöljük be a citrommal.

Tonhal körtepürével
Hozzávalók 4 személyre:

• 4 tonhalszelet
• 4 körte
• 1 vöröshagyma
• 1 répa
• 1 kiskanál oregánó
• 2 evőkanál cukor
• 1 kiskanál fahéj
• 2 evőkanál borecet
• 2 evőkanál olívaolaj
• 2 dl fehérbor
• 2 dl citromlé
• só
• fehérbors

A tonhalszeleteket három órán át áztasd citromleves vízben. Közben hámozd meg a körtét, magházát emeld ki, vágd kis kockákra, és kevés vízbe tedd főni. Cukorral, fahéjjal, ecettel fűszerezd, majd miután megpuhult, szitán passzírozd át.

HOZZÁVALÓK:

» 8 fej vöröshagyma
» 5 dkg reszelt sajt
» 2 tojássárgája
» őrölt szerecsendió
» 2 evőkanál olívaolaj
» őrölt bors
» só

ELKÉSZITÉS:

A leveseik közül a legismertebbek a minesztra (minestrone) és a húsleves (brodo). Az előző sűrű és igen tartalmas zöldségleves, az utóbbit marhahúsból, kolbászból és sonkából készítik. Leveseik elmaradhatatlan kísérője a reszelt parmezán sajt.

Előételeik közül a tésztafélék, közismerten igen kiváltságos helyet foglalnak el. A makarónit és a spagettit mindig frissen főzik, és oliva olajjal keverik össze. A tésztákra általában kevés öntetet tesznek, melyben a főszerepet legtöbb esetben a paradicsom játsza.

A mai olasz konyha eredetét keresve egészen az ókorig, a Római Birodalom idejéig kell visszatekintenünk. Az itáliai Pompei városában, melyet i.sz. 79-ben a Vezúv elpusztított, a XVIII. században megkezdett ásatások során több száz személyes étkezőhelyet és konyhát, valamint beépített italpultokat is feltártak. Ezen ásatások és a fennmaradt írások is azt bizonyítják, hogy a mai Itália ízei Róma hagyományait követik.

Az étkezési szokások kialakulásában a gazdasági, a földrajzi és egyéb tényezők mellett kétség kívül szerepet játszott az olasz "életfilozófia" is.